Így neveld a skiccfüzetedet

Ha valaki szokott néha rajzolni, annak van valahol egy skiccfüzete otthon. Valószínűleg te is rendelkezel párral, amik üresen és magányosan szomorkodnak valahol egy polcon. Ezzel a bejegyzéssel nem titkolt célom, hogy legalább az egyik közülük lekerüljön a polcról és lassan megteljen izgalmas firkákkal és rajzokkal.

Mire jó egy skiccfüzet?

Segít a napi gyakorlatban

A rajzolás - különösen a rajzolás tanulása - egy gyakorlati műfaj, így minden olyan dolog, ami arra ösztönöz, hogy rendszeresen fogj tollat a kezedbe, az segít a fejlődésben. Egy folyton kéznél lévő vázlatfüzet az ilyesmi lehet.

Archívumként működhet

Én mindig szeretem lapozgatni a sok évvel ezelőtti skiccfüzeteimet, és nem csak a nosztalgia miatt. Ha inspirációra van szükségem egy projekttel kapcsolatban, akkor könnyen lehet,, hogy találok bennük egy-két rajzot pár évvel ezelőttről, amik hasonló témákat boncolgattak. Emellett jól lehet látni bennük a fejlődést, és annak változását, hogy éppen mi foglalkoztatott az adott időszakban.

Fizikalitás

“Ebben a mostani digitális és képernyők előtt töltött világban, amikor már alig vannak kézzel fogható dolgok… Bezzeg az én időmben!”

Ez nyilván hülyeség, de viccet félretéve, annyi igazság van benne, hogy például a szem egészsége szempontjából jó lehet, ha nem töltesz minden rendelkezésre álló percet monitor előtt, hanem adsz egy kis pihenőt magadnak. Emellett vannak olyan arcok (jómagamat is ideértve), akik szeretik a papír érzését, és azt a közvetlen visszacsatolást, amit egy ilyen hagyományos eszköz tud csak nyújtani. Szerintem nem jobb vagy rosszabb, mint a digitális rajz, de egyértelműen más. Persze azt se hagyjuk ki, hogy olcsóbb, mint egy digitalizáló tábla, és a szabadba is magaddal viheted, mindig kéznél van és nehezen romlik el. Ja és nem kell hozzá internet, nincs rajta semmi figyelem elterelésére alkalmas médiatartalom.

Milyet vegyek? Mekkorát? Mivel dolgozzak benne?

Rövid válasz: amilyet szeretnél, amivel csak akarsz, nem számít.

Hosszabb válasz: attól függ, mire szeretnéd használni. Youtube-on láthatsz ezernyi videót a témáról, és vannak nagyon menő sketchbookok, amik szinte önálló művészeti alkotásként működnek.

A kérdés ezzel kapcsolatban inkább az, hogy ismered-e magad?

Hogyan szoktál rajzolni?

Szeretsz megbújni egy sarokban a kocsmában és kicsit creepy módon skiccelgetni a körülötted lévő embereket?
Valami visszafogott, kis formátumú sketchbookot; egy speckó tűfilcet és egy kapucnis pulcsit javaslok, amivel kellőképpen tudsz sunyulni.

Mindig otthon az íróasztalnál szoktál vázlatfüzetet használni, és általában projektek előkészítsére használod?
Itt elfér akár az A3 is. Jó hogyha könnyen kitéphetőek a lapok, arra az esetre, ha később ki akarod őket teríteni és válogatni a konceptek közül, vagy digitalizálni szeretnéd a rajzokat.

Szeretsz kijárni a természetbe és vízfestékkel dolgozni?
Neked akkor nem a méret lesz a fontos, hanem a papír minősége. Célszerű vastagabb papírt választani, hogy ne ázzon át olyan gyorsan, és lehetőleg valami keményfedelű füzetet, hogy ne kelljen külön táblát cipelni magaddal.

Esetleg skiccrekedésed van?
Te vagy az az arc, aki megveszi a művészellátóban a legdrágább, legjobb papírral rendelkező vázlafüzetet, és aztán fölötte kotlik, egy árva vonalat se húzva, nehogy megsértse a fehér papír szent tisztaságát?
Neked valami tesco-s olcsó papírt javaslok, és a leg-leg-legvastagabb, legfeketébb filcet, hogy ne tudj óvatoskodni, és megszokd: ha hibás dolgokat rajzolsz, akkor sincs vége a világnak. (egyébként az úgynevezett art block-ról mindenképpen írni fogok később egy bejegyzést)

Egy dologra viszont mindig emlékezz: a legszomorúbb skiccfüzet a magányos skiccfüzet. Ne hagyd elmagányosodni szegényt. Tedd napi rutinná a skiccelést, mondjuk párosítva egy már meglévő szokásoddal (pl. a reggeli kávéval).

Vázlatozás, mint gyakorlat

A skiccfüzet használatnak több célja is lehet, kezdve az ilyen lapszéli firkák gyűjteményétől, egészen a külön projektekre bontott, dedikált vázlatfüzetekig. Akár külön füzeteket is tarthatsz fenn a különböző feladatokra. Ezek természetesen hatnak egymásra, nem éles a határ közöttük.

Firkálgatás (doodling)

Itt nincs cél, nincs semmilyen feladat; csak hagyod, hogy a kezed vezessen. Ez egyfajta meditáció, felfedezés, flow élmény, ahogy véletlenszerű formák alakulnak egymásból, lassan és organikusan kitöltve a papírt. A firkálgatás nem kell hogy szép legyen, viszont meglepő ötletek merülhetnek fel a papíron.

Olyankor szoktam ilyesmit csinálni, ha hosszabb rajz előtt “be akarok melegíteni”; vagy, ha kiidegeltek a munkahelyemen. Esetleg, amikor unatkozom, mert mindenki tudja, hogy középiskolai matekórán és munkahelyi meetingeken születnek a legjobb skiccek. Kicsit olyan ez, mintha álmodna az ember, és az egyik témáról ugrana a másikra a legabszurdabb módokon, közben teljesen kiürítve és kikapcsolva az agyát.

Tanulmányrajz és gyakorlás

A “dobd el a radírt” című bejegyzésemben már érintettem ezt a témát, de a vázlatfüzet kitűnő választás tanulásra is. Választasz egy témát, és vázlatokon keresztül megpróbálod értelmezni, megérteni, leképezni. Ez lehet szerkezeti tanulmány (mint a fenti képen), színtanulmány, fénytanulmány (pl. filmes keyframek), mozgástanulmány (mondjuk állatkerti krokizás, vagy tömegközlekedésen, utcán gyors vázlatok járókelőkről), vagy bármi más. Lényeg ennél a dolognál, hogy jól és pontosan definiáld a célt.
Milyen aspektusból szeretnéd vizsgálni az adott témát? Milyen eszköz erre a legmegfelelőbb? Mire akarod használni az így szerzett tudást? (pl. másképp tanulmányozol egy dolgot, ha festményt akarsz belőle csinálni, mintha 3D modelt)

Ötletek rögzítése (brainstorming)

A vázlatfüzet akkor is jól jöhet, ha van egy konkrét ötlet a fejedben, és szeretnéd gyorsan rögzíteni, mielőtt elfelejtenéd. Illetve arra is lehet használni, amikor projektek elején vagy és gyorsan kell letenned az alaparculatot. Az én tapasztalatom, hogy sokszor könnyebb papíron kis vázlatokban definiálni az irányt, így megismerkedni az adott témával. Főleg azért, mert nem tudsz elveszni a részletekben, és természetéből adódóan csökkenti a kényszert arra, hogy mindent pontosan kidolgozz. Emellett pár gyors vázlattal könnyebb kommunikálni az ötleteidet, amikor a megrendelővel beszélsz.

Utánélet (projektekké varázsolás)

Könnyen előfordulhat, hogy pár évvel később pont azok a vázlatok lesznek fontosak, amiket nem is tartottál lényegesnek, esetleg még jónak se a készülésük idején. Amikor jön egy megfelelő projekt, akkor órákat tudsz spórolni azzal, ha már van valamennyi háttérismereted, esetleg rajzaid az adott témáról. Ilyenkor fontos lesz, hogy megtaláld azt a skiccfüzetet, azt a konkrét rajzot, amire szükség van. Ezért lényeges, hogy ne dobáld el, ne keverd el a vázlatfüzeteid, hanem rendesen archiváld és esetleg cimkézd őket.

Nemrég csináltam olyat, hogy a régi füzeteimből kigyűjtöttem azokat a rajzokat, amik összefüggnek és valamikor esetleg egy projekt lehetne belőlük. Ezeket külön mappákba rendeztem és címkével láttam el. Ez nagyjából 10 év rajzainak átnézését jelentette, és közben meglepő felfedezéseket tettem. Például a lenti, bal oldali rajz évekkel a jobb oldali előtt készült, ugyanazon az ötleten alapulva (Stone Circle projekt), csak már el is felejtkeztem róla, pedig milyen jól jött volna, amikor 2023-ban újra felmerült az a téma.

Egy korábbi vázlat tollal

Nemrég készült rajz digitális színezéssel

Csak lazán!

Ne feledd, a vázlatfüzet nem egy feladat, amin túl kell esni. Ne abban mérd a sikeredet, hogy idén hány füzeted lett tele, vagy hány oldalt rajzoltál ma “végig”. A skiccfüzet egy napló, vezetése egy hobbi: egy lehetőség arra, hogy kötöttségek nélkül rajzolj és gyakorolj, és felfedezd a belső világodat. Ne hagyd, hogy ezt kényszernek éld meg, mert akkor fogod igazán hasznát venni, ha rendszeresen, akár napi szinten skiccelsz. Ez pedig csak akkor fog megtörténni, ha nem ölöd ki belőle a fun faktort.